A baj megelőzése

Csontritkulás a néma járvány

A csontritkulás a fejlett országok egyik legfőbb népegészségügyi problémája. Hazánkban a teljes lakosság 10%-ánál van tüneteket okozó csontritkulás, és még ugyanennyi a veszélyeztetettek száma. A 30-50 éves korosztály 15-20%-a veszélyeztetett.

Mi is a csontritkulás?

A csontritkulás a csontrendszer általános, egyre súlyosbodó betegsége, melyet a csonttömeg fogyása, a csont törékenységének fokozódása, a törési kockázat növekedése jellemez. A csonttörések között leggyakoribb a combnyaktörés, aminek a halálozása 25-40%-os, az életben maradottak 25%-a gyógyul meg teljesen, és ugyanennyi azoknak a száma, akik tartós intézeti elhelyezést, folyamatos napközbeni segítséget, ápolást igényelnek.

A csontvesztés lehet elsődleges (hormonhiány), és másodlagos, amikor más betegség következményeként alakul ki.

Hogyan lehet felismerni?

Gyakran nem könnyű. Bizonytalan hátfájások hátterében előfordul, hogy fel nem ismert csigolyatörés áll, amire csak

   - röntgenfelvétel derít fényt.
   - vér és vizelet kalcium és foszforszintjének mérése
   - csont ásványianyag sűrűségének meghatározása (osteodensitometria). Ha ennek értéke -1,0és -2,5 között van ez csontmegkevesbedést (osteopenia) jelez. Ekkor a törésveszély kétszerese az átlagosnak. -2,5 felett csontritkulásról (osteoporosis) beszélünk. A csonttörés veszélye már 5-6-szoros.

A teljes csonttömeg nőknél 20, férfiaknál 25-30.életévre alakul ki. Ez kb. 50 éves korig állandó marad, majd nőknél a változó kor elõtt 2-3 évvel kezd csökkenni, melynek mértéke a petefészek csontvédõ hatású (ösztrogén) hormonjának csökkenésével felgyorsul. Ez az időszak kb. 6-8 évig tart, majd a csontvesztés üteme lassul, a szenilis életkorban ismét felgyorsul.

A csúcs csonttömeg 70%-ban genetikusan meghatározott, 30%-ban környezeti és táplálkozási tényezők befolyásolják. Mivel a folyamatot gyógyszerekkel legfeljebb csak lassítani, vagy megállítani lehet, nagyon fontos a megelõzés, amit már a születés előtt, a várandós kismamánál kell kezdeni.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

   - Rendszeres testedzés
   - Friss levegőn, napfényben tartózkodás (D-vitamin képzõdés) D-vitamin szükséges a kalcium bélbõl való felszívódásához és a csontokba való beépüléséhez.
   - A rendszeres alkohol, nikotin és koffein fogyasztás elhagyása
   - Másodlagos csontritkulást okozó betegségek kezelése (pajzsmirígy betegség, sokízületi gyulladás, felszívódási zavarok, idült vesebetegség, cukorbetegség, immunbetegségek).
   - Elegendő kalcium bevitel (1000-1500mg/nap) No ezzel bajok vannak egy kicsit. Honnan szerezzünk kalciumot, ha a talajban sincs. Ha ott nincs, lesz a fűben, amit a tehén lelegel? És akkor hogy lesz a tejben? Ha valaki ezek után csontritkulás esetén azt javasolja, hogy igyál sok tejet, azt kérd meg,hogy biztosítson valódi tejet.
   - Foszforbevitel szabályozása. A foszforra szükség van ahhoz, hogy a kalcium beépülhessen a csontba, de ha fölöslegben van jelen, akkor gátolja a kalciumbeépülést. Kamasz gyerekeink pedig szívesebben isszák azt a barna üdítőitalt, amirõl köztudott, hogy foszfort tartalmaz.
   - Tápanyagok felszívódásának javítása
   - A szervezet ellátása kalciummal. A mélytengeri üledékekben még van jó szerves vegyület formájában található kalcium, meg a többi, a csont szilárdságához szükséges nyomelem, ami ilyen formában nagyon jól felszívódik és beépül a csontba.

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat